Namata Nemezműhely

Molnár Tünde vagyok, nemezkészítő.

A színek, a régi motívumok és a természetes kelmék szeretete vezetett el a gyapjú varázslatos világába. Amikor megtanultam orsóval fonni, akkor éreztem meg először a gyapjú különleges tulajdonságát, hogy mennyire alakítható, formálható, puha és finom, mégis erős anyag. A kezem alatt a finom szöszből egy új textil alakul. Hagyja magát alakítani, de vannak saját törvényei, melyekhez nekem kell alakulni. Így ebből az együttműködésből, s néha az egymással való kemény küzdelemből létrejön valami új és megismételhetetlenül egyedi.

     A nemezzel először, már felnőttként 2007-ben egy gyerektáborban találkoztam, nemezlabdát készítettünk vizes technikával. A következő alkalom egy nemezkiállítás volt Szombathelyen a Rege Egyesület szervezésében, ahol Vetró Misi mesélt a hagyományos ázsiai nemezeken található jelekről. Volt lehetőség nunonemez sál készítésére Vidák Annával. A kiállított nemezmunkák, takarók, ruhák párnák csodaszépek voltak. Itt találkoztam először a szkíták nemezeivel. Ahogy elolvastam a róluk szóló írást, valami különös borzongást éreztem, békességet. Azt hiszem, itt dőlt el az, hogy az utam a nemez szeretetéhez, s végül ebbe az iskolába vezetett. Otthon kísérleteztem sokat, sálat, virágokat, apróbb dolgokat készítettem. Majd Bukits Zoli, a szombathelyi egyesület vezetője szervezett nemeztanfolyamot. Havonta egy alkalommal találkoztunk, mindig egy téma köré építve a munkát.

     Ezután még több kísérletezés következett, majd 2016 januárjában eljutottam Indiába Vidák Istvánnal, ahol nagyon sokat tanultam az egyszerű eszközökkel készített kézműves munkákról, a természetes anyagokkal való festésről. S mindez egy újabb mérföldkő volt a nemez világába, hiszen ez a világon a legegyszerűbb módszerrel, s a legkevesebb eszközzel elkészíthető textil, ami mindezek ellenére mégis a legsokoldalúbb. A finom öltözettől a nemezsátorig bármit készíthetünk belőle.

2016 augusztusában részt vettem az V. Nemzetközi Nemezművészeti Találkozón, mely a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület alkotóházában került megrendezésre Nagykőrösön. A találkozó témája a fejfedő volt. Karimás kalapot készítettem Vetró Mihállyal, s szabott-varrt süveget Vidák Istvánnal. Lukovszky Ilona vezetett be minket a bőrrátétek világába.

            Az iskolában, Nádudvaron, Árvai Anikó és Vetró Misi vezetésével még inkább beleszerettem a nemezbe, a szeretetük és elhivatottságuk nagyon jó példa számomra.